Ez a mennyiség a gesztenyét kiemeli ebből a szempontból a gyümölcsök csoportjából – ahová táplálkozástanilag sorolják. A többi gyümölccsel összehasonlítva azt találjuk, hogy meglehetősen magas a gesztenyében az úgynevezett vízben oldódó vitaminok közül a B1 vitamin (tiamin), a B2 vitamin (riboflavin), valamint a B6 vitamin (piridoxin) mennyisége is. Kevéssé ismert, hogy „gyümölcshöz méltóan” a C vitamin tartalom is jelentős a gesztenyében, ami a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonlóan magas érték. Zsiradékot a gesztenye és a gesztenyemassza, -püré csak nyomokban, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaz, ellenben nyersrosttartalma magas, ennek is az ún. élelmirost hányada jelentős. Ezek a táplálékban lévő emészthetetlen poliszaharidok, melyek az emésztő enzimek hatásával szemben ellenállóak. A vastagbél baktériumai részlegesen bontják ugyan a rostokat, de ezek a poliszaharidok gyakorlatilag alig hasznosulnak. Élettani hatásuk szerteágazó, a vízben oldhatatlan (pl. cellulóz) összetevők többek között csökkentik az éhségérzetet, elősegítik a jó bélműködést. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. A rostfogyasztás segít a túlzott inzulintermelés visszaszorításában, amely a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője.
A fentiek alapján vitathatatlan, hogy az egészséges táplálékok között kell a gesztenyét emlegetnünk. Ez a cukor hozzáadása nélkül készült, illetve az édesítőszeres gesztenyepüré-változatra hatványozottan igaz.
A népi gyógyászatban hasmenés, hurutos és légzőszervi megbetegedések ellen, valamint görcsoldásra használták. De nemcsak termését, hanem a belőle készült mézet, a fa kérgét, levelét egyaránt.
Egészségünk mellett azonban szépségünkre is pozitívan hat, mert csökkenti a narancsbőrt. A kéregből nyert eszkulin fényvédő krémek gyakori alkotórésze, valamint külsőleg régóta használják fekélyek és bőrbetegségek kezelésére, aranyér ellen pedig ülőfürdőként.
