A minõségi és mennyiségi dömpingben való eligazodást segítik szakértõk a Teszt plussz magazin húsvéti sonkákról szóló összeállításában. A szakemberek szerint a sonka azok közé az élelmiszerek közé tartozik, amelyeknél az ár eligazítja a fogyasztót. Ha egy termék kilóját alig félezer forintért kínálják, az nem véletlen, hiszen kevesebb húst, és több hozzáadott anyagot tartalmaz. A hagyományos magyar sonkák hozzávetõleg kétszer annyiba kerülnek, mint a gyorspácoltak. Sonkája kizárólag a sertésnek van. Ez az állat hátsó combja, vagyis a hátsó láb felsõ része. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A gyorspácolt terméket állományjavítóval, fehérjével, olykor szójával dúsítják. Erre a gyors érlelés miatt szükség is van, mivel az eljárás során vizet juttatnak a termékbe. Az állományjavítók feladata megtartani a sonkában a viszonylag komoly mennyiségû folyadékot. Ha az ilyen eljárással készült sonkát fóliában árusítják, gyakran látható a kivált lé, ami kisebb mennyiségben nem hiba, csupán ennek a technológiának a következménye. Ha viszont a fólia felpúposodik, vagyis gáz képzõdik benne, akkor ne vegyük meg, mert valószínûleg megindult a romlás. Figyeljünk arra is, hogy a sonka ne legyen túlságosan kemény, illetve beszáradt.
A felvágatlan sonkáról kívülrõl nem állapítható meg, hogy hagyományosan érlelt vagy gyorspácolt, fõtt terméket lát-e a vásárló. Felvágás után már látható, hogy a hagyományos nyers sonka jellemzõen sötétvörös, a gyorspácolt termék viszont sokkal világosabb.
A sonkát otthon hideg, szellõs helyen, vagy a hûtõ legfelsõ polcán, körülbelül 5 Celsius fokon kell tárolni. A felhasználásig, illetve a fõzésig ajánlatos meghagyni az eredeti fóliában. Természetesen a fõtt sonka is elromolhat, sõt a füstölés sem védi meg ettõl.